Fajok

Itt néhány fajról és rövid leírásukról olvashattok. Ez csak iránymutatás, ezeken kívül természetesen más fajokat is lehet a játékba hozni, de persze csak ésszerű keretek között. A fajok jellemét nem muszáj átvenni, csak a kinézet a lényeges. A címekre kattintva/nyomva egy képet láthatsz az adott fajról.






Az Aar’aa-k értelmes hüllők, az Aar őslakosai.

Az Aar’aa-k a környezethez illő színűre tudják változtatni a bőrük színét. Magasak és izmosak, a pikkelyeik kemény, kavics-szerűek, a végtagjaikon karmok vannak. Gerincük vékony, a fejük hosszú, vékony szemhéjuk rálóg a pici, izzó szemeikre. Hidegvérű faj lévén lassúvá válnak, ha a hősmérséklet rendkívül alacsonyan van.

Az Aar’aa-k gyakran társultak a Huttokkal. Sok Aar’aa szolgált őrként a t’landa Tilek "vallási visszavonulásakor" a Ylesián, amit a Besadii kajidic kezdett el. Phtarzát egy Aar’aa gyilkolta meg, akit Jabba bérelt fel.

Az MSE-6 egér droidokat egészen étvágygerjesztőnek találták.







Az aleenak alacsony, két lábon járó hüllők voltak nagy szemekkel, széles, éles fogakkal teli szájjal. Az aleenak teste hosszú volt a rövid karjukhoz és zömök lábaikhoz képest. Kívételes reflexeket fejleszettek ki, továbbá nagyon gyors anyagcseréjük lehetővé tette, hogy az ételt nagyon gyorsan energiává alakítsák, amivel el tudtak menekülni hazájuk ragadozói elől.
Társadalom és Kultúra

Az aleenak társasági lények voltak és általában csoportosan tevékenykedtek. Erős kötelékek fűzték a barátaikhoz és erősen védték, akikhez kötődtek. A veleszületett kíváncsiságuk miatt galaktikus utazók, túristák voltak. Ez továbbá a szoros családi kötelékek azt eredményezték, hogy az aleena családok a legszokatlanabb és legveszélyesebb helyekre utaztak. Sok bolygón megszokott látvány volt, ahogy az aleena családok a városokat járják.
Aleenak a galaxisban

Az aleenak imádták a sportokat, pontosabban a kalandot és az izgalmat a sportokban, ami sokuknak a galaktikus társasági életbe vonzott. Akik ezt professzionális szinten űzték szakértők vagy diplomaták voltak. Utaztak, hogy kielégítsék éhségüket a kalandra és új tapasztalatokra. Több aleena kihasználva magas szintű reflexét légifogatversenyzőnek állt. Közülük a leghíresebb Ratts Tyerell és Mab Kador volt. Volt aleena Jedi is, példaként Tsui Choi Mester, aki a Klón Háborúkban harcolt. Egy másik Jedi Kazdan Paratus volt, aki túlélte a 66-os parancsot és a Raxus Prime vadonjában bújkált.

Alacsony termetük miatt az aleenakat gyakran használták felderítőnek a hadseregek. Aleena felderítő osztagok védelmezték a Kashyyykot a szeparatista invázió ellen a Klón Háborúk idején.






Az Arcona egy pikkelytelen hüllőszerű faj volt humanoid testben. A Teke Ro rendszer Cona nevű sivatagi bolygójáról származtak. Rossz látásuk volt a nagy szemeik ellenére és egy kis szerv helyezkedett el a két szemük között, amelyet sokan tévesen az orruknak hittek, de ez segített nekik a látásban.

Az arconak várható élettartalma közel azonos volt az emberekéhez. Az arconak család alapú társadalomban éltek, ahol a hímek viselték az utódok gondját, és a nőstények gyakran kíméletlenek és vérszomjasak voltak. Bár nem voltak egy technológiailag fejlett faj, a Galaktikus Birodalom idejére a galaxis majdnem minden szegletében megtalálhatóak voltak. Ismertek voltak a sima só iránti addikciójukról.

Az arconak adaptálódtak ehhez a környezethez, úgy hogy ammóniaátalakító gyökereket ettek, hogy azok vízforrásul szolgáljanak. Az arconaknak ammóniára volt szüksége az élethez, és amiett a külhonban élő arconak ammónia pótlásra szorultak, vagy a halált kockáztatták.

Az arcona nőstények jóval kegyetlenebbek voltak és szabadelvűbbek a hímekkel összehasonlítva, és így általában a hímek nevelték a gyerekeket. Az arconak sok időt eltöltöttek az ideális pár megtalálására. Az arconak könnyen a só függéségébe estek, ami hallucinogén volt a számukra. A szemük zöldről aranyra váltott egy hosszan tartó függőség után. Az arconak laza, családalapú társadalomban éltek, amiket fészkeknek hívtak, melyeket a Nagy Fészek irányított.

Gyakran teljes közösségek gondolták, hogy elutaznak. Így az arcona kolóniák meglehetősen gyakoriak voltak szerte a galaxisban. Miután megtanulták a többi faj technológiáját, gyakran látták az arconakat szerte a galaxis űrkikötőiben.

Az arconak normálisan egységnek érezték magukat. Tulajdonképpen nem volt saját személyiségük. Gyakran többesszámban beszéltek magukról, akkor is, amikor csak egyedül voltak. Mivel az arconak föld alatti fészkekben születtek, ezért családszeretőek voltak szorosan összezárva a testvéreikkel.






A Barabel a Barab I bolygó hidegvérű hüllő faja. Sok tettüket a vadász ösztönük vezérli, ami azt az előítéletet alakította ki róluk, hogy mindig dühösek vagy legalábbis makacsok. A barabeleknek nagyon vékony, sötét színű pikkelyeik vannak. Egy kábítólövedék nem sebzi meg őket, de le sem lassítja, ami ezeknek a pikkelyeknek köszönhető. Szükség szerint el tudják hullajtani a farkukat, ha menekülni akarnak.







A hím besaliskeknek előretörő taraja és négy karja volt. A nőstényeknek akár nyolc karja is lehetett. Ezen toldalékok miatt fokozott anyagcseréjük volt, és ezek a tömeges teremtmények képesek voltak az ételt és vizet napokon keresztül raktározni, és ha a szükség úgy hozta, hosszú ideig bírták étlen-szomjan. Durva érzékszőreik voltak az orruk alatt a nagy, tekintélyes toka felett, ami a legtöbb besalisknek volt.

Az éles elméjű és szociális besaliskek hamar integrálódtak a civilizált társadalmakba, bár néhány besalisk kolónia a gyéren lakott Ojomon kívül is volt.







A bothan vagy bothai egy értelmes, humanoid fajnak számított a Galaxisban, magasságuk nem haladta meg az 1.5 métert. A bothanok Bothawuin kívül más bolygón is letelepedtek. Főként jó politikusokként és kémekként váltak híressé, nem egyszer szerepeltek cselszövésekben is.

A bothan kémek talán leghíresebb szolgálatukat azonban a lázadóknak teték, amikor ellopták a Második Halálcsilag terveit







A cathar a szavannákkal és durva fennsíkokkal tarkított Cathar bolygó kétlábú macskaszerű faja volt. Híresek voltak lojalitásukról és szenvedélyességükről. Gyorsak és erőteljesek voltak, nagyszerű harcosoknak és odaadó, hatékony vadászoknak tartották őket. A catharoknak magas morális értekei voltak, melyeket a családjuktól és a társadalmuktól tanultak. A nőstényeiket rabszolgaként tartották, míg a hímekről azt gondolták, hogy túl értékesek rabszolgának.

Az átlagos catharok egész testét sűrű sörény borította. Kiemlekedő, visszahúzható karmaik voltak, amikkel erőteljes halálos támadásokat tudtak kivitelezni az ellenségeik és áldozataik ellen. Ezek mellett testük gyorsan regenerálódott. Átlagmagasságuk 1,5-1,9 m közötti volt. Ezek a tulajdonságok ideális kétkezes harcos specialistákká tette őket.

A cereaiak szofisztikált és kultúrált humanoid emlős faj volt, amely a Cerea bolygóról származott a Középső Peremből. Hosszú, csúcsos fejük volt, mely nagy, bináris agyat rejtett, lehetővé téve, hogy egyszerre több dologra fókuszáljanak. Ezen kívül a cereaiak az emberekre hasonlítottak, bár volt egy extra szívük, mely vért pumpált a megnövekedett agyuknak.







A cereai férfiak sokkal gyorsabban öregedtek, mint a nők, akiknek hasonló élettartalmuk volt az emberekhez. Ezért a férfiak kevesebben voltak a nőknél. Minden férfinak egy fő felesége és négy-tíz tiszteletbeli felesége volt.

Különleges gondolkodási képességeikről híresen a cereaiak gyakran voltak jedi lovagok rangjában, mentesülve a jedi cölibátustól a kis születési arányok miatt. Az egyik ilyen jedi, Ki-Adi-Mundi a Jedi Nagytanács tagja volt a klónok háborúja előtt és közben.







Az embereknél magasabb átlagmagasságú chagrianok kék bőrszíne a világoskéktől az indigóig terjedt. Két húsos lenövésről lehetett őket megkülönböztetni, melyek a fejük oldaláról indultak és engedett-szarvnak hívták őket.

A chagrianok természetes ellenállóképességgel rendelkeztek a sugárzásokkal szemben. Ez a képesség a Champala napjának instabil sugárzásával volt magyarázható még az evolúciójuk kezdetén. A csillag az egész rendszert erős sugárzással bombázta, és csak azok voltak képesek túlélni, akik védettek voltak erre.

A chagrianok ebihalként születtek, egyszerre több, mint három fészekaljnyian és a családjuk házának elkerített vizes részén nevelkedtek. Ezen idő alatt fejlődötek ki a végtagjaik és a levegőt is felhasználó tüdejük.







A Dathomiri az otthon bolygójáról elnevezett hibrid faj volt, az évszázadok óta a bolygón élő ember dathomir-i boszorkányok, valamint a tőlük függésbe kerülő zabrak telepesek generációkon át tartó kereszteződéséből alakult ki. A dathomiriakat erőteljes ivari kétalakúság jellemzezte: a hímek teljes egészükben megőrizték zabrak őseik vonásait, míg a nők, krétafehér bőrüket, és szemük sápadt szivárványhártyáját leszámítva, tökéletesen emberformájúak maradtak




A Csillagok háborúja emberek többnyire azonosak a Földön lakó emberi fajjal. A mitológiában a faj eredete nem ismert, legtöbben azonban feltételezik, hogy az első emberek a Coruscant bolygón jelentek meg, a galaktikus kormányzat központjában, de ez a feltevés még nem volt teljesen bizonyítva.

A legtöbb ember olyan bolygókon él, ahol ők vannak többségben, de előfordul, hogy űrlényekkel is együtt élnek.

Nagyrészt emberi bolygók a Naboo és Korélia is.





A granok könnyen felismerhetőek voltak a három szemükről és a kecske-szerű orrukról. A nőstény granoknak ezek mellett három mellük volt. A granok képesek voltak mások érzelmeit megérezni a bőrszín és testhő alapján. A granok kíválóan láttak, több színt tudtak elkülöníteni, illetve látták az infravörös tartományt is. A granoknak két gyomra volt. A Kinyeni hegyi növényevőkből fejlődtek ki, melyeknek fő eledelét a kecskefüvet a fejlett granok továbbra is szívesen fogyasztották. A granok az ételüket nagyon lassan fogyasztották és emésztették, az ízeket élvezve. Egy egyszerű ételt akár egy teljes napig is ettek, de ezután általában nem volt napokig szükségük eledelre.



Az iktotchiknak nincs hajuk vagy egyéb szőrzetük, ám bőrük oly vastag, hogy ellenáll az Iktotch erős, hűvös szeleinek. Mind a férfiak, mind a nők rendelkeznek fajukra oly jellemző befelé forduló hosszú szarvval, ami agresszív kinézetet kölcsönöz nekik. A férfiak szarva vastagabb és hosszabb.

A fizikai képességeik szintén körülírhatóak. Az iktotchik birtokolták a képességet, hogy gyakran előre megérezzék a jövő rezdüléseit, amit sokszor igen ügyesen hasznosítottak szülőbolygójukon. Amikor az Iktotch népének egy tagja elhagyja a bolygót, ezen képességük legyengül.





Az emberektől külső megjelenésükben szemük és a fizikai látás hiánya, a szemük helyén található bőrlebenyek különböztette meg őket, és a környezetüket az Erőn keresztül észlelték. Ez annyira erős volt, ha a miraluka egy jedire vagy sithre nézett, akkor látta a Erőt sugározni belőle. A miralukák Erő-érzékenysége különböző volt egyénenként.






A muunok egy igen érdekes nonhumán faj a Galaxisban. Meglehetõsen magas az átlag magasságuk, mely eléri a 1,9 métert, és nem ritka, hogy némelyikük még ennél is magasabb. Törzsük a végtagjaikhoz, és a fejükhöz képest aránytalan. Hosszú kézzel, és ujjakal rendelkeznek. Fejük hasonlít az emberekére, de vertikálisan erõsen nyújtott. Az agykoponya méretük rendkívül nagy, mely értelmes lény létükre a tudásban, és a gondolkodásban sokat segített a számukra. Bõrük álltalában enyhe narancsszínû, de sokszor elõfordul egyes példányoknál, hogy a bõrszínük alig tér el az emberekétõl.

A Birodalom lehetõséget látott a klánban további terveikhez, de továbbra sem bíztak meg bennük, így a bolygójuk köré vont cirkálók, és a planétán állomásozó erõk védték, és figyelték õket. A Bankár klán azon kevés Szeparatisták közé tartozott, akik viszonylag kevésbé vesztesen jöttek ki a háborúból, és az utánna hosszúnak tûnõ évekbõl.






A nautoliai élettan a kétéltűekéhez hasonlított, ennek megfelelően tartalmazta a rossz fénylátást és a kíváló uszóképességet. Átlagosan 1,8 méteresek voltak, zöld, kék vagy barna bőrük és nagy, szemhéj nélküli, fekete szemük volt.

A nautoliaiaknak kívételes szaglási és feromon érzékelési képességük volt, amit felerősítettek a fej-fürtjeik. Ezek a nyulványokat arra használták, hogy érezzék más lény érzelmi státuszát, de ez nem működött víz alatt. A nautoliai kultárában a feromonok érzékelése a kommunikációs folyamat alapvető része volt. Minden nautiloid tizennégy polipnyúlvánnyal és számos szívvel rendelkezett, amelyek külön is képesek voltak verni.







A rattatakiak az emberszerű fajok csoportjába tartoztak, de akadt néhány tulajdonságuk, ami megkülönböztette őket az emberektől: ilyen volt például a krétafehér bőr és a kopasz fej. Bolygójuk a Rattatak volt, ahol erőszakos társadalmuk szinte teljesen elszigetelten élte mindennapjait. Ez magyarázza, miért voltak engedélyezettek körükben a gladiátorküzdelmek, amelyeket a civilizált Galaxis legtöbb bolygóján betiltottak.







A rodian a Tyrius rendszer Rodia bolygóján honos humanoid faj. Hírhedtek erőszakos kulturájukról, mely onnan ered, hogy meg kellett bírkózniuk a dzsungellel borított otthonuk nehézségeivel. Bár széles körben elterjedt az a sztereotípia, hogy csak fejvadászként és bőnözők bérenceként képesek beilleszkedni, de sok színész, kereskedő és politikus is megtalálható közöttük

A rodianok humanoid hüllők, az átlagos felnőtt testmagasság 1,5-1,7 méter. Típusosan zöld bőrszínük van, de a pigmentáltsága a kéktől a narancsig változhat. Bár nagyon ritka, néhány egyednek fehér bőre van. A rodianoknak nagy, kiemelkedő szemük, trombitaszerű fülük és flexibilis orruk van. Az orruk redőzése a rosszindulat megnyilvánulása. Koponyájukat taréj alakban tüskék díszítik, de ezek mérete különböző lehet az egyedek közt. A rodianoknak öt hosszú ujjuk van, szívókoronggal a végeiken. A kézrázás rodian gesztusa, ha összeérintik a szívókájukat. A rodianok testéből egymástól elkülönítő, csípős szagú feromonok szabadulnak fel, melyet néhány faj, mint a diollanok vagy az emberek kellemetlennek tekinthetnek.





A tilinek egy félhumán faj, igen kifejlett művészi érzékkel. Galaxis-szerte híresek elégikus költeményeikről és a tilin dívákról, egy kizárólag nőkből álló művészi közösség tagjairól. A Galaktikus Birodalom felemelkedésének idejére számuk igen megcsappant a sajnálatos genetikai változásoknak köszönhetően: ekkorra már alig egy-másfél millió tilin élt a Galaxisban. A kihalás szélére került faj tagjai kétségbeesetten próbálják átemelni nevüket az örökkévalóságba, miközben ismeretlen múltjukat és gyökereiket keresik.

A tilinek emberszerűek, ám szőrzetük, hajuk legtöbbször természetes formájában is rikító színű: élénkpiros, kék, citromsárga, világoszöld. Testüket pár helyen apró, színes foltok tarkítják, melyek leginkább különös szeplőkhöz vagy anyajegyekhez hasonlítanak. Egyes tilinek bőrszíne kékes, lilás árnyalatú: nagy valószínűséggel az eredeti faj is ezzel a bőrszínnel rendelkezett. Némely tilinnél felfedezhető továbbá három-három apró szarv-szerű kinövés a halántékból, ezek is minden bizonnyal az eredeti faj sajátosságaihoz tartoztak.







A Togruták egy értelmes, ragadozó, emberszerű faj voltak, akik a Shili bolygóról származtak. A twi'lekekhez hasonlóan fejcsápokkal rendelkeztek, általában hárommal: kettő elöl, egy hátul. Emellett a Togrutáknak üreges szarvaik, úgy nevezett montráljaik voltak. Ezek passzív lokátorként működve, kiváló mozgás- és helyzet meghatározást biztosítottak gazdájuknak (Shaak Ti Jedi Mester maximálisan ki is használta szarvai adta képességét, lehetővé tették számára, hogy olyan mértékben növelje sebességét az Erő segítségével, amin egy emberi Jedi lovag már nem lett volna képes időben reagálni az őt körülvevő eseményekre). A montrálok és lekkuk fehér-kék csikozásúak voltak.







A trandoshanok nagy gyíkszerű lények a star wars univerzumban. Őshonos bolygójuk Trandosha.

A Trandoshanok mindig is erőszakos nép voltak így a trandoshanok nagyrésze szerette a vért és fejvadásznak álltak vagy saját bűnszervezetet alapítottak.

Voltak olyantrandoshanok akik ártatlan embereket (más fajokat is) raboltak el és ledobták őket trandosha egy szigetéra majd levadászták és kiállították őket a termükben. Egyszer még Ahsoka Tanot is elrabolták de a padawan más elrabolt jedi nővendékek segítségével kiszabadult. Továbbá a trandoshanok még Csubakkát is elrabolták. A trandosanok között azomban volt egy szabály felnőtt jedit nem raboltak el mert azok még lézerkardjuk nélkül is túl erős ellenfélnek bizonyultak.





A twi’lekek két leg szembeötlőbb tulajdonsága, hogy a fajon belül több bőrszín is létezik, és hogy mindegyikükön található egy pár agyfarok. Az agyfarkak (más néven "lekkuk" vagy "tchun-tchin") lefelé nyúlnak a koponya hátsó részéből, s bennük található a twi’lekek agyának egy része is. Maga a félig közös nyelv eredetű twi’lek szó is az agyfarkakra utal (twin lekku/iker lekku). A twi’lekek agyfarkainak sok szerepe volt a mindennapi életükben és a kultúrájukban is: zsírt tároltak bennük és erogén zónaként is szolgált. Anyanyelvük, a ryl a beszéd és a lekkuk finom mozgatásának kombinációjából állt. Az újszülött twi’lekek nem rendelkeztek lekukkal, valószínűleg gyerekkor alatt fejlődtek ki.

A twi’lekek agyfarkai nagyon érzékenyek voltak. Ha erősen megragadták őket, az nagy fájdalommal járt szinte valamennyi twi’lek számára, s cselekvőképtelenné tette őket. Néha az agyfarkakban okozott sérülés az agyat is károsította. Ilyenkor a károsult részt pótolni tudták a kibernetika segítségével, akárcsak Rianna Saren esetében is.







Kemény bőrük volt, amelynek színe az olívától a barnáig terjedt, és arcukat kicsi szarvak borították hasonlóan a niktokhoz. Bár melegvérűek voltak, hüllőszerű tojásokat raktak, és egy tojásfészekből általában két vagy három vodran kelt ki.






A Wookiee-k (a fák népe) a Kashyyyk kétlábú, nagy termetű, szőrös lakói voltak. A faj talán legismertebb tagja Chewbacca, Han Solo barátja és másodpilótája volt, aki fontos szerepett játszott a Galaxis történetében.

Wookiee-k értelmes erdőlakó lények a Kashyyyk dzsungelvilágáról. A galaxis egyik legerősebb értelmes fajának számítanak, s ezen kívül jó érzékük van a műszaki dolgokhoz. Kevesen képesek megkülönböztetni őket egymástól, pedig jó pár hasonló, mégis elkülöníthető Wookie alfaj létezik, általában a szőrzet színe alapján különíthetőek el.







A weequayoknak megvolt az a képességük, hogy kommunikálni tudtak a komplex feromonjaik kibocsátása által. A feromonokra épülő nyelvüket semmilyen más faj nem tudta megfejteni, még más weequay klánok tagjai sem. Csak a jedik voltak képesek arra, hogy megérezzék, amikor két weequay kommunikált. Mivel minden weequay feromon egyedi volt, ezért az egyes klántagoknak nem volt szükségük külön névre. Csak azok az egyedek vettek fel nevet, amelyek másik klánban, vagy nem weequayok között laktak. Még közölük is sokakat csak "Weequaynek" hívtak. A kultúrájukban az egyéniség sokkal kevésbé volt fontosabb, mint a klán érdeke. Míg a klán megmaradt, addig minden tagja feláldozható volt. Ez egy brutális kultúra kialakulását eredményezte.

A weequayokat szerte a galaxisban zsoldosként vagy bűnöző pribékként használták.







A Zabrakok, másképp Iridoniaiak (ha egy olyan zabrakra utalunk, aki az Iridoniáról jött) egy emberszerű faj amely Iridonián őshonos. A bolygó a Középső-Peremen található, barátságtalan tájairól és meglehetősen kemény életkörülményeiről híres.


Forrás: Kaminopedia